Egyszerű gépdiagnosztika
Gépállapot-figyelés trendkészítéssel
A gépállapot romlási sebessége a legértékesebb információ az állapotfüggő gépkarbantartás megszervezéséhez, hiszen ennek alapján megbecsülhető, hogy mikor és milyen beavatkozást kell elvégezni ahhoz, hogy a gép váratlan leállás (és fölösleges javítások) nélkül üzemeljen, de közben a meglévő kezdetleges hibákból eredően nagyobb károkat se szenvedjen el. Ehhez a géprezgések (a szélessávú rezgéssebesség-effektívérték és a nagyfrekvenciás rezgésgyorsulás-érték) trendjét kell elkészíteni, amelynek emelkedési mértéke ad információt a várható élettartamokról.
A trendkészítés módszere nagyon egyszerű: rendszeres időközönként a gépek rezgéseit újra kell mérni (ugyanazokon a helyeken, ugyanabban az irányban és lehetőleg ugyanazzal a mérőeszközzel), és mindegyik mérőpontra vonatkozó adatot az idő függvényében, grafikusan kell kiértékelni. A mindenkori gépre (akár annak minden mérőpontjára és -irányára) értelmezhető határértékek figyelembevételével megbecsülhető, hogy változatlan terhelés és körülmények között gépünk rezgései mikor érik el a határ(oka)t, tehát legkésőbb mikor kell beavatkozni. Mivel tudni fogjuk, hogy meddig kell a beállításkorrekciót, illetve a kiegyensúlyozást vagy a csapágycserét elvégeznünk, a fölösleges javítások és a váratlan gépleállások egyaránt elkerülhetővé válnak.
|
Rezgéstrendek korrekt felvétele
Ahhoz, hogy a karbantartás sürgősségét jelző trendek valóban jól használhatók legyenek becslésre, következő szabályokat is be kell tartani:
- rendszeres időközönként (kellően gyakran *) kell a méréseket megismételni
- mindig ugyanazokon a helyeken, ugyanazokban az irányokban kell mérni
- ugyanazzal az érzékelőcsatolással és lehetőleg ugyanazzal a műszerrel kell az adatokat rögzíteni
- csak azonos mérési körülmények között rögzített adatokat használjunk:
- a gép fordulatszáma legyen mindig ugyanennyi (pl. kézi üzemmódban)
- a gép terhelése és üzemmódja legyen megegyező minden alkalommal
- az adatok tárolása során lehetőleg stabil értékek rögzítésére kell törekedni
*) A két egymást követő mérés közötti időtartam az addigi karbantartási tapasztalatok alapján határozható meg. Két korábbi karbantartási beavatkozás között eltelt idő ötöde-tizede jó becslés a mérési sűrűség meghatározására. Később ez az időtartam az újabb tapasztalatok szerint módosítható.
VISSZA
TOVÁBB
A weboldal tartalmát szerzői jogok védik, ezért az írások, ábrák, valamint fényképek másolása, tárolása és publikációja csak a szerző előzetes írásos engedélyével megengedett.
|